Mivel jár az, ha egy ország az EU Tanácsának soros elnöke?
⸺
Sokkal több mindennel, mint gondolná az ember!
Az EU Tanácsának elnöksége fontos szerepet játszik Európa stabilitásában és működésében. Ezt az elnöki posztot ráadásul nem egy személy, hanem egy egész ország tölti be.
A soros elnökségek rendszere az európai integráció bölcsőjéhez vezethető vissza. E szerepnek köszönhetően a 27 tagállam mindegyike a kontinens politikai fókuszába kerül hat hónapra, amikor is az EU tevékenységi területének jó részén segít biztosítani a zökkenőmentes működést.
A világ legnagyobb egységes piaca, környezetvédelem, biztonság, energiaellátás – nem sok olyan dolog van Európában, amelyet nem érint az elnökség munkája.
Az elnökséget az egyes országok csak 13 és fél évente egyszer töltik be, és ha végre kezükben a stafétabot, az óriási dolog!
Mivel nem jár az elnökség?
⸺
Oszlassunk el gyorsan néhány közkeletű tévhitet a Tanács elnökségéről:
nem egyetlen politikai vezető látja el az elnökséget
nem csak szimbolikus szerepről van szó
nem egyenlő az Európai Tanács elnökével – ezt a tisztséget jelenleg António Costa tölti be
Akkor mégis mivel jár?
Az elnökségi feladatokat mindig egy tagállam látja el.
Az elnökség – amelyet az elnökséget adó ország kormányának egy tagja képvisel – vezeti a Tanács üléseit.
A Tanácsban a 27 tagállam miniszterei találkoznak, hogy megvitassanak és elfogadjanak olyan jogszabályokat, amelyek az EU-ban mindenhol alkalmazandók lesznek. A miniszterek a saját tárcájuknak megfelelően vesznek részt a tanácsi megbeszélésekben.
Például ha a Tanács egy környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályt tárgyal, a tagállamok környezetvédelmi miniszterei ülnek a tárgyalóasztal köré. Így tehát a soros elnökség végső soron a Tanács munkáját irányítja.
Az elnökség gondoskodik arról, hogy négy dolog biztosítva legyen a Tanácson belül:
- az uniós politikai program folyamatossága
- a jogalkotás szabályszerűsége
- a tagállamok közötti együttműködés
- a többi uniós intézménnyel való együttműködés/koordináció
Az elnökség feladatait ahhoz szokták hasonlítani, mint amikor valaki vacsorát ad: házigazdaként ügyel rá, hogy a vendégek között harmónia alakuljon ki – azaz, hogy lehetőségük legyen hangot adni eltérő véleményeiknek vacsora közben, de végül mind barátságban, közös célokkal álljanak fel az asztaltól.
A hatékonyság biztosítása érdekében az elnökség „elfogulatlan közvetítőként” jár el, felülemelkedve saját nemzeti érdekein. Az elnökség szerepe kulcsfontosságú, de a többi intézményé is, mivel csak közös munkával lehet elérni, hogy az EU eredményes legyen.
További tudnivalók az elnökségről
⸺
Hogyan választják ki, melyik ország töltse be a Tanács elnökségét?
Az EU tagállamai felváltva látják el az elnökségi feladatokat. Ez azt jelenti, hogy a 27 tagállam mindegyikére sor kerül, mégpedig 13 és fél évente.
Mivel járulnak hozzá az egyes tagállamok az elnökséghez?
Az, hogy rendszeres időközönként minden tagállam betölti az elnöki tisztet, fokozza a felelősség és a bizalom érzését a tagállamok között. Minden ország tudja, hogy előbb-utóbb ő lesz a Tanács elnöke. Az elnökség koncepciójában hitelesen köszön vissza Európa jelszava („Egyesülve a sokféleségben”), hiszen a tagállamok más-más szemszögből, illetve másféle szakértelemmel közelítenek egy szakpolitikához, ami az egész EU-nak a javára válik.
Mit lehet elérni hat hónap alatt?
Hat hónap gyorsan eltelik, az országok pedig ezt az időt arra használják fel, hogy vezessék az üléseket és alakítsák az EU Tanácsának programját. A legfontosabb azonban, hogy minden területen együttműködnek, még akkor is, ha saját nemzeti álláspontjaik távol állnak egymástól. Az elnökségek három egymást követő elnökség alkotta, 18 hónapos időszakokat felölelő triókban dolgoznak, ami lehetővé teszi, hogy a tagállamok az elnökség idejére szóló terveiket tágabb perspektívába helyezzék, és ami megkönnyíti a hosszú távú tervezést.
Az elnökség szerepe
Az elnökség vezeti a Tanács, a bizottságok és a munkacsoportok legtöbb ülését. Fontos kivétel ez alól a Külügyek Tanácsa, amelynek üléseit mindig az Unió öt évre választott külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vezeti.
Az elnökség tervezi és vezeti a következők üléseit:
A Tanács elnöksége emellett egyéb hivatalos és nem hivatalos üléseket is szervez Brüsszelben, Luxembourgban vagy az elnökséget adó országban.
Ezek az ülések még jobban a rivaldafénybe helyezik a fontos ügyeket, és nagy szerepet játszanak abban, hogy a polgárokhoz közelebb kerüljenek a számukra fontos ügyek.
Az elnökség képviseli a Tanácsot a más uniós intézményekkel való kapcsolatai során. Az elnökség tárgyal a jogszabályszövegekről az Európai Parlamenttel, és ő tartja a kapcsolatot az Európai Bizottsággal is.
A szoros együttműködésnek köszönhetően az intézmények informális megbeszélések és egyeztetések útján könnyebben meg tudnak állapodni a különböző jogszabályokról.
Az elnökség tehát – az Európai Tanácstól kapott iránymutatás alapján – konkrét és hivatalos jogszabályok formájába önti az uniós prioritásokat.
Az Európai Tanács tagjai (azaz az uniós vezetők) rendszeres üléseken jelölik ki az EU általános politikai irányvonalát és prioritásait.
Az elnökség együtt dolgozik az Európai Tanács elnökével (ne feledjük, az Európai Tanács és az EU Tanácsa két különböző szerv), valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével is.
Mi a sikeres elnökség titka?
Egyedül nem megy
A Lisszaboni Szerződés 2009-es hatálybalépése óta az uniós tagállamoknak nem kell egymagukban megküzdeniük a hatalmas munkateherrel.
A Lisszaboni Szerződés bevezette ugyanis a hármas elnökségi csoportok, azaz az elnökségi triók fogalmát: ez azt jelenti, hogy három elnökség együtt dolgozik egy 18 hónapos közös program kialakításán. Emellett az előző és a következő elnökség szakértelmével segíti az aktuális elnökséget, és közösen készítik elő az EU parancsnoki hídján töltendő időszakot.
Ez azt jelenti, hogy hosszabb távra tudnak tervezni, ami előnyös Európa szempontjából.
Az elnökség munkáját a főtitkárság segíti, amely a szó szoros értelmében az elnökség mellett áll: a főtitkárság képviselői minden ülésen az elnökség bal oldalán foglalnak helyet. A főtitkárság intézményi memóriaként, azaz egyfajta kapocsként szolgál: mindig rendelkezésre áll, hogy segítsen az ülések megszervezésében, tanácsot adjon a tárgyalásokhoz, és jogi véleményt készítsen a megvitatandó témákhoz. Mindig pártatlan, és tanácsa hosszú évek során kialakult szakértelemből táplálkozik.
Ki következik?
Azt, hogy éppen melyik ország tölti be a soros elnökséget, pontos menetrend szabja meg.
1958-ban, amikor a Római Szerződések létrehozták az EU elődjét, ez a feladat még csak hat tagállam között oszlott meg. Ez azt jelentette, hogy minden ország háromévente látta el fél évig az elnökségi teendőket.
Az EU-nak ma 27 tagállama van, és ezen országok lakosainak száma is jelentősen eltér: például Németországnak több mint 80 millió lakosa van, míg Máltának alig valamivel több mint félmillió.
Ám az elv továbbra is ugyanaz: a tagállamok egymást váltják az elnökségben. Az elnökségre egy olyan megtiszteltetésként lehet tekinteni, amelynek tartama alatt az éppen soros ország a Tanácsot szolgálja.
Az EU sava-borsa
Minden elnökség beruházás a jövőbe, hiszen egyedülálló lehetőséget jelent minden országnak (az ott élő embereknek, a közigazgatási szerveknek, a kormánynak stb.), hogy igazi európai távlatokban gondolkodjanak. Az elnökséget az uniós országok ERASMUS-programjaként is felfoghatjuk: lehetőségként arra, hogy a tagállamok a nemzeti és az európai érdekek összefűzésével valódi európai szemléletet alakítsanak ki.
Ezenkívül minden ország hathavonta új dinamikát és energiát hoz az uniós munkába. Olyan ügyeket állít reflektorfénybe, amelyekben különleges szakértelemmel bír vagy amelyek a leginkább az érdekében állnak – ez biztosítja, hogy idővel az EU minden olyan témával foglalkozzon, amelyek a tagállamok számára a legrelevánsabbak és a legfontosabbak.
Az elnökséget betöltő országok választhatnak egy mottót, amivel saját szájízük szerint tudják formálni a szerepet – természetesen amellett, hogy tiszteletben tartják az EU céljait és értékeit.
Built with Shorthand