E-kereskedelem az EU-ban
Tények és adatok
Az EU-ban az e-kereskedelem – vagyis az áruk és szolgáltatások vásárlása az interneten – a fogyasztói magatartás szerves részévé vált.
2024-ben az internetfelhasználók 77%-a vásárolt árukat vagy szolgáltatásokat online, szemben a 2010. évi 57%-kal. Ez 20 százalékpontos növekedést jelent.
A 25–44 év közöttiek vásárolnak a leggyakrabban az interneten
A 2024. évi adatok szerint az EU-ban a fiatal és a középkorú felnőttek széles körben élvezték az online vásárlás jelentette előnyöket. A 25–34 éves internetfelhasználók 89%-a vásárolt online; őket szorosan követték (86%) a 35–44 év közöttiek.
A 2024-ben online vásárló internetfelhasználók százalékos aránya életkor szerinti bontásban
A 2024-ben online vásárló internetfelhasználók százalékos aránya életkor szerinti bontásban:
- 16–24 év közöttiek: 83%
- 25–34 év közöttiek: 89%
- 35–44 év közöttiek: 86%
- 45–54 év közöttiek: 78%
- 55–64 év közöttiek: 67%
- 65–74 év közöttiek: 53%
Az iskolai végzettség egyenesen arányos az online vásárlás valószínűségével
A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők 89%-a vásárolt 2024-ben legalább egyszer online, szemben az azok körében mért 58%-kal, akik csak alacsony szinten vagy egyáltalán nem vettek részt formális oktatásban.
Online vásárlás iskolai végzettség szerinti bontásban (2024. évi adatok)
- Nem vagy csak alacsony szinten vett részt formális oktatásban (alsó középfokú oktatás): az ilyen internetfelhasználók 58%-a vásárolt online.
- Középfokú formális oktatásban vett részt (felső középfokú vagy középfok utáni nem felsőfokú oktatás): az ilyen internetfelhasználók 76%-a vásárolt online.
- Felsőfokú formális oktatásban vett részt (egyetemek, főiskolák, szakmai képző intézmények és szakképző iskolák): az ilyen internetfelhasználók 89%-a vásárolt online.
Leggyakrabban ruhát, cipőt és kiegészítőket vásárolnak online
2024-ben az interneten leggyakrabban ruhákat, cipőket és kiegészítőket, kulturális javakat, közlekedési szolgáltatásokat és rendezvényekre szóló jegyeket vásároltak.
Az online vásárlók százalékos aránya áru- és szolgáltatástípusok szerinti bontásban (2024. évi adatok)
E-kereskedelem uniós tagállamonként
Az online vásárlás aránya Írországban, Hollandiában és Dániában a legmagasabb. Ezekben az országokban az internetfelhasználók több mint 90%-a vásárol árukat vagy szolgáltatásokat online. A legalacsonyabb részarány Bulgáriában, Olaszországban és Romániában tapasztalható, ahol az internetfelhasználók kevesebb mint 60%-a vásárol online.
2010 és 2024 között az online vásárlás legmarkánsabb növekedését Észtországban (56 százalékpontos növekedés), Litvániában (+55 százalékpont) és Magyarországon (+51 százalékpont) figyelték meg.
Online vásárló internetfelhasználók aránya 2010-ben és 2024-ben
Az online vásárló internetfelhasználók 2010. és 2024. évi százalékos arányát bemutató ábra.
2024-ben Írországban (96%), Hollandiában (94%) és Dániában (91%) volt a legmagasabb az online vásárlás aránya, míg a legalacsonyabb értékeket Bulgáriában (57%), Romániában (60%) és Olaszországban (60%) jegyezték fel.
2010-ben Dániában (76,1%), Hollandiában (74%) és Németországban (72,7%) mérték az online vásárlások legmagasabb arányát, míg az Romániában (9,1%), Bulgáriában (11%) és Litvániában (17,3%) volt a legalacsonyabb.
Milyen változásokat hozott az e-kereskedelemben a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály?
A digitális szolgáltatásokról szóló, 2022 októberében elfogadott jogszabály célkitűzései közé tartozik egy biztonságosabb, átláthatóbb és versenyképesebb online környezet megteremtése a digitális felhasználók és vállalatok számára, valamint az alapvető jogok védelmének biztosítása a digitális térben.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály számos, az e-kereskedelmet érintő változást hozott.
Nagyobb átláthatóság
az eladóknak egyértelműbb tájékoztatást kell nyújtaniuk a termékekről és szolgáltatásokról
A fogyasztók fokozottabb védelme
szigorúbb rendelkezések a fogyasztók káros tartalmak és csalás elleni védelme érdekében
A reklámozásra vonatkozó szigorúbb szabályok
a célzott reklámok fokozottabb átláthatóságot igényelnek, és nagyobb ellenőrzést biztosítanak a felhasználóknak
A platformok elszámoltathatósága
a piactereknek mielőbb fel kell lépniük a jogellenes termékek ellen
Lásd még:
Rendelet a digitális szolgáltatásokról
Fogyasztóvédelem
Hogyan lép fel az EU a káros online tartalmakkal szemben?
Legutóbbi frissítés: 2026. július 17.