Az Európai Unió Tanácsa
Az EU Tanácsa az a szerv, amelynek keretében az egyes uniós országok nemzeti miniszterei találkoznak, hogy uniós jogszabályokat tárgyaljanak meg és fogadjanak el.
Kiemelt híreink
- 2026. július 23.
Megnyílt a jelentkezés a Consilium szakmai gyakorlatokra!
Gyakornoki programunk lehetőséget kínál fiatal szakemberek számára arra, hogy betekintést nyerjenek a Tanács munkájába. Jelentkezzen szeptember 15-ig, hogy egyedülálló, 5 hónapos munkatapasztalatra tehessen szert az uniós döntéshozatal központi szervénél.
Jelenleg Írország tölti be a Tanács elnökségét
Írország 2026. december 31-ig tölti be a Tanács elnökségét. Ez a nyolcadik alkalom, hogy Írország áll a Tanács élén, ezúttal a Litvániával és Görögországgal alkotott elnökségi trió részeként. Az ír elnökséget az „Egységben az erő” elv fogja vezérelni.
A Tanács tevékenységei
Az Európai Unió Tanácsa (amelyre gyakran egyszerűen „Tanácsként” hivatkoznak) a 27 uniós tagállam kormányainak minisztereit tömöríti. A Tanács fő feladata a jogalkotás.
Emellett elfogadja az uniós költségvetést, szakpolitikai koordinációt végez, nemzetközi megállapodásokat köt az EU nevében, továbbá kialakítja az Unió kül- és biztonságpolitikáját.
Az EU Tanácsa egyetlen jogi személy. A gyakorlatban azonban a miniszterek a Tanács keretében különböző tematikus csoportokban, közismert nevükön „tanácsi formációkban” üléseznek.
Munkaterületek
-
Általános Ügyek Tanácsa
-
Bel- és Igazságügyi Tanács
-
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács
-
Gazdasági és Pénzügyi Tanács
-
Környezetvédelmi Tanács
-
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács
-
Külügyek Tanácsa
-
Mezőgazdasági és Halászati Tanács
-
Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács
-
Versenyképességi Tanács
A Tanács működése
A nemzeti kormányok miniszterei uniós jogszabályokat fogadnak el a Tanács ülésein. Mielőtt a tagállamok miniszterei szavaznának egy adott kérdésről, a Tanács előkészítő szervei előbb megvizsgálják és megvitatják azt. A jogszabályok többsége esetében a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében, az Európai Parlamenttel együtt hoz döntést.
Az EU Tanácsának elnöksége felelős azért, hogy a Tanács munkája előrehaladjon. Az elnökséget félévente más és más uniós ország tölti be, egymást váltva.
Az előkészítő szervek (a munkacsoportok és a Coreper) minden napirendi pontot megvizsgálnak, mielőtt a miniszterek azokkal kapcsolatban döntést hoznak.
A Tanács a legtöbb területen az Európai Parlamenttel együtt, társjogalkotóként jár el. Emellett politikai álláspontok kifejezésére szolgáló határozatokat is hoz.
A Tanács – az adott témától függően – három különböző szavazási rendszert alkalmaz: a minősített többségi szavazást, az egyszerű többségi szavazást, valamint az egyhangúságot. A legtöbb esetben minősített többséget alkalmaznak.
A Tanács elnöksége meghatározza a napirendet, továbbá felelős azért, hogy a Tanács munkája előrehaladjon. Az elnökséget félévente más és más uniós ország tölti be, egymást váltva.
A Tanács különböző szintjein évente átlagosan összesen több mint 4000 ülést tartanak. Ezek közül mintegy 70–80 a miniszteri ülés. A miniszteri ülésekre főként Brüsszelben kerül sor, kivéve áprilisban, júniusban és októberben, amikor ezeket az üléseket Luxembourgban rendezik meg.
Történeti áttekintés
Alább megtekintheti a Tanács történetének mérföldköveit, a Tanács létrejöttétől kezdve egészen napjainkig.
-
1958
Január 25.Létrejön a Tanács
Az EGK Tanácsának első ülése a belga külügyminiszter vezetésével
-
1993
November 1.A Maastrichti Szerződés
A Maastrichti Szerződés új szakpolitikai területeket határoz meg, például a közös kül- és biztonságpolitikát, valamint a bel- és igazságügyi politikát
-
2009
December 1.A Lisszaboni Szerződés
A Lisszaboni Szerződés kiterjeszti a minősített többségi szavazás alkalmazását a Tanácson belüli döntéshozatal során