Szankciók
Információk arról, hogy az EU miért és hogyan fogad el szankciókat, és ezek a világ mely részeire vonatkoznak
Az EU szankciókat alkalmaz a béke előmozdítása, a demokrácia és az emberi jogok támogatása, valamint a nemzetközi jog védelme érdekében.
A szankciók nem büntető jellegű intézkedések, és nem országok vagy népek ellen irányulnak. Azt a célt szolgálják, hogy változást idézzenek elő a szankcionált személyek és szervezetek által folytatott politika vagy tevékenység tekintetében.
Mit érdemes tudni a szankciókról?
A szankciók uniós eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy az EU reagáljon azokra a globális kihívásokra és fejleményekre, amelyek ellentétesek céljaival és értékeivel.
A szankciók közé tartoznak a fegyverembargók, az utazási tilalmak, a kereskedelmi tilalmak, a gazdasági és pénzügyi korlátozások, valamint a diplomáciai intézkedések, és idetartozik a vagyoni eszközök befagyasztása is.
Az EU három típusú szankciórendszert alkalmazhat: ENSZ-szankciókat, EU/ENSZ-szankciókat és autonóm uniós szankciókat.
Az EU Tanácsa egyhangúlag fogadja el a szankciókról szóló határozatokat és rendeleteket, amelyeket az EU joghatóságán belül kell alkalmazni.
Mely országokra vonatkoznak a szankciók?
Az EU az esetek többségében arra válaszul fogad el szankciórendszert, hogy valamelyik országban sajátos helyzet alakul ki.
Ennek megfelelően az EU szankciókat vezetett be például az Oroszországban, Belaruszban, Iránban, Észak-Koreában, Szíriában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Venezuelában kialakult helyzetre tekintettel.
További információkért mozgassa az egérkurzort a térkép felett.
A szankciórendszerek hatálya alá tartozó országok:
- Afganisztán
- Belarusz
- Bosznia-Hercegovina
- Burundi
- Közép-afrikai Köztársaság
- Kongói Demokratikus Köztársaság
- Guatemala
- Guinea
- Bissau-Guinea
- Haiti
- Irán
- Irak
- Libanon
- Líbia
- Mali
- Moldova
- Mianmar/Burma
- Nicaragua
- Niger
- Észak-Korea
- Oroszország
- Szomália
- Dél-Szudán
- Szudán
- Szíria
- Tunézia
- Törökország
- Ukrajna
- Venezuela
- Jemen
- Zimbabwe
Fókuszban
Tematikus szankciók
Az EU tematikus szankciórendszereket is elfogad olyan személyekre és szervezetekre irányulóan, akik, illetve amelyek meghatározott típusú cselekményekért felelősek, illetve ilyen cselekményekben részt vesznek, vagy ezekkel kapcsolatba hozhatók.
A világszerte elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések kapcsán alkalmazott szankciók. Olyan cselekmények ellen irányulnak, mint például a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a kínzás.
Terrorcselekményekben részt vevő személyekkel, csoportokkal és szervezetekkel szembeni szankciók. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán kerültek bevezetésre.
Ezek a szankciók azokhoz az uniós erőfeszítésekhez járulnak hozzá, amelyek a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelemre, valamint a vegyifegyver-tilalmi egyezmény támogatására irányulnak.
Ezek az intézkedések azokat a személyeket és szervezeteket szankcionálják, akik, illetve amelyek kibertámadásokat kísérelnek meg vagy hajtanak végre, illetve ilyen támadásokhoz pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak.
Legfrissebb hírek
- Orosz katonai-ipari komplexum: az EU hat jegyzékbe vételről állapodott meg a Kijev elleni halálos támadásokhoz kapcsolódóan
- Az ukrán hadifoglyokkal szembeni emberi jogi jogsértések: a Tanács szankcionált 15 személyt és egy szervezetet
- Orosz kibertámadások és destabilizáló tevékenységek: a Tanács szankciókat vezetett be kilenc személlyel és négy szervezettel szemben
Legújabb ismertetők
Oroszország Ukrajna elleni háborúja: Uniós szankciók
Uniós szankciók Oroszországgal szemben: kérdések és válaszok
Az emberi jogok megsértése miatt bevezetett szankciók
Legutóbbi frissítés: 2026. július 10.