Multilateralizmus
Az EU együttműködik nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy világszerte védelmezze a békét és a biztonságot, és reagáljon a globális kihívásokra.
Az együttműködés lehetővé teszi az országok számára, hogy közös megoldásokat találjanak a közös problémákra, és előmozdítsák, hogy minden ember békében és jólétben éljen.
Az EU, amely maga is közös szabályokra és a nemzeti határokon átívelő együttműködésre épül, szilárdan elkötelezett az Egyesült Nemzetek Szervezete köré szerveződő multilaterális rendszer mellett.
Mi a multilateralizmus?
Multilateralizmus alatt azt értjük, hogy több ország párbeszédet folytatva és közös szabályokat kialakítva együttműködik egymással abból a célból, hogy kezeljék a közös kihívásokat és mindenki számára előnyös megoldásokat találjanak.
A multilateralizmus azon az elképzelésen alapul, hogy az országok többet érhetnek el közös erővel – egymással együttműködve és egymást meghallgatva –, mint önmagukban. Az EU maga is példa a multilaterális együttműködésre.
Uniós prioritás
Az EU határozottan támogatja a multilateralizmust – szorosan együttműködik az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel és partnerekkel a nemzetközi jog érvényre juttatása, valamint a béke és az emberi jogok előmozdítása érdekében.
António Costa, az Európai Tanács elnöke képviseli az EU-t a nemzetközi találkozókon, és ebbéli szerepében világszerte szorosan együtt dolgozik a partnerekkel a globális együttműködés és a tisztességes, szabályokon alapuló nemzetközi rend támogatása érdekében.
António Costa elnök világszerte kapcsolatokat épít: a nemzetközi partnerekkel fenntartott kapcsolatok megerősítése
Az EU és az Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) központi helyet foglal el a világ multilaterális rendszerében, és globális platformot biztosít a párbeszédhez, az együttműködéshez és a kollektív fellépéshez. Az uniós országok mindegyike teljes jogú tagja az ENSZ-nek, az EU pedig megerősített megfigyelői státusszal rendelkező tag.
Az EU és tagállamai teljes mértékben elkötelezettek az ENSZ Alapokmánya és az abban foglalt elvek mellett. Együttesen ők az ENSZ rendszerének legnagyobb pénzügyi támogatói.
Az EU részvétele az ENSZ főbb szerveiben
A Közgyűlés az ENSZ fő tanácskozó, döntéshozó és képviseleti szerve. Az EU megerősített megfigyelői státusszal rendelkezik, és egyeztetést folytat 27 tagállama között annak érdekében, hogy egységes álláspontokat terjesszen elő.
A Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság szavatolására hivatott legfőbb globális szerv. Az uniós jog értelmében a Biztonsági Tanács uniós tagjainak egységesen kell fellépniük, és elő kell mozdítaniuk az Unió álláspontjainak és érdekeinek érvényre jutását.
Egységes fellépés a globális kereskedelemben
Az EU azóta tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) – a nemzetközi kereskedelmi szabályokért multilaterális szinten felelős globális testületnek –, hogy az 1995. január 1-jén megalakult.
A 27 uniós ország is tagja a szervezetnek, saját jogán. Közös kereskedelempolitikát folytató és közös külső vámtarifát alkalmazó vámunióként az EU egységes álláspontot képvisel a WTO-n belül.
A globális szakpolitikák alakítása a G7-ek és a G20-ak keretében
A G7-ek és a G20-ak a világ legnagyobb gazdaságainak kormányközi fórumai. A két csoport azon dolgozik, hogy válaszokat találjon a polarizált és gyorsan változó geoökonómiai környezetben jelentkező globális kihívásokra.
Az EU 1981 óta teljes jogú tagja a G7-eknek. Helyzete különleges: a csoport tevékenységében részt vesz, de taglétszámába nem számít bele. Három uniós tagállam – Franciaország, Németország és Olaszország – szintén a tagok közé tartozik.
Az EU a G20-ak 1999-es megalapítása óta teljes jogú tagja a csoportnak. Három uniós tagállam – Franciaország, Németország és Olaszország – szintén a tagok közé tartozik, Spanyolország pedig állandó meghívott.
Együttműködés a NATO-val
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) európai és észak-amerikai országok politikai és katonai szövetsége. Tagjai elkötelezettek amellett, hogy minden fenyegetéstől megvédjék egymást.
Ausztria, Ciprus, Írország és Málta kivételével minden uniós tagállam tagja a NATO-nak.
Az EU–NATO stratégiai partnerség alapkövét a közös értékrend, a közös kihívások kezelése iránti eltökéltség, valamint az euroatlanti térség békéjének, szabadságának és jólétének előmozdítása és megőrzése iránti egyértelmű elkötelezettség jelenti.
EU–NATO együttműködés
Együttműködés a regionális partnerekkel
Az EU együttműködik és rendszeres csúcstalálkozókat tart regionális partnereivel, így például az Afrikai Unióval, a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségével (CELAC) és a Nyugat-Balkánnal. E csúcstalálkozók elsődleges célja a politikai és stratégiai célok összehangolása, valamint a gazdasági kapcsolatok és a kereskedelem fellendítése.
A csúcstalálkozókon az adott régió valamennyi országának és a 27 uniós tagállamnak az állam-, illetve kormányfői is részt vesznek.
Legfrissebb hírek
- Keynote speech by President António Costa at the Intelligence on the World, Europe, and Italy – Cernobbio Forum
- António Costa elnök Törökországba utazik a NATO-csúcstalálkozóra, és találkozik Recep Tayyip Erdoğan elnökkel
- Speech by President António Costa at the opening ceremony of the Irish Presidency of the Council of the European Union
Legújabb ismertetők
Együttműködés az EU és az ENSZ között
EU–NATO együttműködés
Az EU és a Kereskedelmi Világszervezet
Legutóbbi frissítés: 2026. augusztus 31.
