A kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása
A kkv-k alkotják az európai ipar és gazdaság gerincét. Az EU aktív lépéseket tesz, hogy megerősítse rezilienciájukat és versenyképességüket.
A kkv-k Európában
A 34 millió európai kkv az összes vállalkozás 99,8%-át teszi ki, és a munkahelyek mintegy kétharmadát biztosítja az EU-ban.
A kkv-k központi szerepet töltenek be Európa gazdasági és társadalmi szerkezetében, valamint hozzájárulnak a hosszú távú jóléthez és versenyképességhez.
Azok a vállalkozások minősülnek kkv-knak, amelyek teljesítenek bizonyos kritériumokat:
| Cégkategória | Alkalmazottak létszáma | Árbevétel | vagy | Mérlegfőösszeg |
| Középvállalkozás | < 250 | ≤ 50 millió EUR |
≤ 43 millió EUR |
|
| Kisvállalkozás | < 50 | ≤ 10 millió EUR |
≤ 10 millió EUR |
|
| Mikrovállalkozás | < 10 | ≤ 2 millió EUR |
≤ 2 millió EUR |
Uniós stratégia a kkv-k támogatásáért
Az EU arra törekszik, hogy minden ágazatban támogassa és helyzetbe hozza a kkv-kat, méretüktől függetlenül.
Annak érdekében, hogy a kkv-k versenyképesebbé és reziliensebbé váljanak, kezeli az előttük álló következő fő működési kihívásokat:
- adminisztratív terhek és szabályozási akadályok
- késedelmes fizetések
- a forráshoz jutás terén jelentkező problémák
- a szakképzett munkaerő és a tapasztalt menedzserek hiánya
2025 februárja óta az Európai Tanács egyszerűsítésre irányuló felhívására reagálva az EU egy sor egyszerűsítési javaslatot – más néven „omnibusz csomagot” – is megvitatott és elfogadott. Ezekkel az a célja, hogy lehetővé tegye az uniós vállalkozások – különösen a kkv-k – fejlődését és egy innovatívabb beruházási környezet elősegítését.
Az adminisztratív terhek csökkentése
Egy 2025. júliusi Eurobarométer gyorsfelmérés szerint a kkv-k 64%-a számolt be arról, hogy az adminisztratív terhek, illetve a szabályozási akadályok folyamatos kihívást jelentenek számukra. Az EU aktívan törekszik e probléma megoldására.
A beszámolási kötelezettségek észszerűsítése
A jogszabályoknak való megfelelés biztosítása elengedhetetlen a hatékony nyomon követés és jogérvényesítés szempontjából. Az ezzel kapcsolatos beszámolási kötelezettségek teljesítése azonban megterhelő lehet, költségekkel járhat, és visszavetheti a vállalkozások, különösen a kkv-k növekedését.
A beszámolási kötelezettségek egyszerűsítése lehetőséget kínálhat a kkv-kra nehezedő nyomás enyhítésére.
Az EU 2025 februárja óta számos egyszerűsítési javaslatot fogadott el. Ezeket a javaslatokat a Bizottság terjesztette elő annak érdekében, hogy mérséklődjenek az uniós vállalkozásokra háruló adminisztratív költségek és beszámolási követelmények.
A konkrét célkitűzések közé tartozik, hogy a kkv-k esetében 2030-ra legalább 35%-kal csökkenjenek mind a költségek, mind pedig a beszámolási kötelezettségek.
A digitális transzformáció előmozdítása
Az EU aktív lépéseket tesz annak érdekében, hogy előmozdítsa a kkv-k digitalizációját. A digitalizáció hatására a kkv-kra vonatkozó adminisztratív eljárások megfizethetőbbé, gyorsabbá és egyszerűbbé válnak.
Az EU 2024 decemberében új szabályokat fogadott el a társasági jog területén igénybe vehető digitális eszközök és eljárások alkalmazásának további kiterjesztése és korszerűsítése céljából.
Az új szabályok:
- ösztönzik az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását, amikor egy vállalkozás egy másik tagállamban leányvállalatot vagy fióktelepet hoz létre
- bevezetik a többnyelvű uniós cégbizonyítványt
- azzal, hogy bevezetik a határokon átnyúló eljárások során használandó digitális uniós meghatalmazást, megszüntetnek olyan alaki követelményeket, mint például a társasági okiratok esetében az apostille (felülhitelesítés)
Ezek az intézkedések gyorsabbá, könnyebbé és átláthatóbbá teszik majd a határokon átnyúló üzleti tevékenységet.
Az adózás egyszerűsítése
A Bizottság javaslatot tett a kkv-k által alkalmazható, központ szerinti adórendszerre vonatkozóan. E javaslat arra irányul, hogy a határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k csupán egyetlen adóhatósággal intézhessék adóügyeiket ahelyett, hogy több adórendszernek kelljen megfelelniük.
A Tanács jelenleg vizsgálja ezt a javaslatot. A tagállamoknak egyhangúlag kell megállapodniuk a javaslatról azt követően, hogy konzultáltak a Parlamenttel.
Ezen túlmenően, 2025. január 1-je óta az új héaszabályok értelmében az arra jogosult kisvállalkozásoknak nemcsak a letelepedésük helye szerinti tagállamból, hanem a más tagállamokból származó áruira és szolgáltatásaira is vonatkozhat a héamentesség.
Forráshoz jutás
A késedelmes fizetések elleni fellépés
A számlák késedelmes kifizetése különösen kedvezőtlenül hat a kkv-kra, mivel rá vannak utalva a rendszeres és kiszámítható készpénzáramlásokra, és a nagyvállalkozásoknál kisebb likviditással rendelkeznek.
Az európai vállalkozások, különösen a kkv-k védelme érdekében a Bizottság javasolta a késedelmes fizetésekről szóló irányelv felülvizsgálatát. A késedelmes fizetés visszaszorítása várhatóan a következőket fogja eredményezni:
- képessé teszi a kkv-kat arra, hogy beruházzanak az innovációba
- a költségek csökkenésének a fogyasztók is előnyét fogják látni
- egyértelműbb helyzetet teremt a vállalkozások számára
Társjogalkotóként a Tanács és a Parlament jelenleg vizsgálja a javaslatot.
-
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A kkv-k forráshoz jutásának javítása
A kkv-k 2027-re várhatóan több mint 200 milliárd EUR összegű támogatásban részesülnek majd uniós finanszírozási programokon keresztül.
A kkv-k finanszírozáshoz juthatnak majd a Stratégiai Technológiák Európai Platformján (STEP) keresztül is, amelyről nemrégiben született megállapodás. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés felülvizsgálatának keretében létrehozott platform arra irányul, hogy a zöld és digitális átállás szempontjából fontos kritikus technológiák vonatkozásában bővüljenek a támogatási és beruházási lehetőségek.
Jegyzés az európai értéktőzsdéken
Az EU azt is meg kívánja könnyíteni mérettől függetlenül minden vállalkozás – így többek között a kkv-k – számára, hogy az európai tőzsdéken jegyeztetni tudják magukat.
A tőkepiaci unió részeként létrehozott „kkv-tőkefinanszírozási piacok” – a kis kibocsátóknak szánt kereskedési helyszínek – révén a kkv-k olcsóbban és könnyebben férhetnek hozzá a nyilvános piacokhoz.
E hozzáférés további javítása érdekében a Tanács 2024 októberében elfogadta a tőzsdei jegyzésről szóló jogszabálycsomagot azzal a céllal, hogy:
- csökkentse a bürokráciát és a költségeket, és ezzel elősegítse, hogy az uniós vállalkozások több finanszírozási forráshoz férjenek hozzá
- ösztönözze a cégtulajdonosokat, hogy vállalatuk részvényeit első alkalommal szavazatelsőbbségi részvénystruktúrák alkalmazásával vezessék be a piacokra
Az álláshelyek betöltése szakképzett munkavállalókkal
Az EU a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együttműködve támogatja a megfelelő készségek fejlesztését és elmélyítését. Teszi ezt különböző programokon – így például az európai készségfejlesztési programon, az uniós készségfejlesztési paktumon és a „nettó zéró” ipart szolgáló jövőbeli készségakadémiákon – keresztül.
Uniós tehetségbázis
Az EU 2027-re létre fogja hozni az uniós tehetségbázist. Ez egy olyan online platform, amely összepárosítja az EU-ban letelepedett munkáltatók állásajánlatait az EU-n kívüli lakóhellyel rendelkező nem uniós álláskeresők profiljával, így az EU hozzájárul ahhoz, hogy a kkv-k tehetséges munkavállalókat tudjanak magukhoz vonzani külföldről.
Az EU célja az, hogy versenyképesebbé tegye az uniós munkaerőpiacot, és orvosolja a munkaerőhiányt.
A tagállamok önkéntes alapon vehetnek majd részt az uniós tehetségbázis működésében.
Összehangolt vállalati szabályok
Az Európai Tanács 2025 márciusában és októberében felszólította a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot egy, az innovatív vállalkozások növekedését lehetővé tevő, szabadon választható új társasági jogi rendszerre azzal a céllal, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa az üzleti tevékenységet Európában.
2026 márciusában a Bizottság rendeletjavaslatot terjesztett elő a 27 nemzeti társasági jogi rendszer egyike helyett alkalmazható új, 28. rendszerre vonatkozóan, amellyel bevezetne egy harmonizált digitális jogi vállalatformát, az úgynevezett „EU Inc.”-t. Az alapítók és a vállalatok dönthetnének úgy, hogy ezt a jogi formát használják az európai vállalkozásindításhoz ahelyett, hogy azt különböző nemzeti rendszerekben navigálva tennék meg. Az „EU Inc.” főbb elemei közé tartoznak a következők:
- digitális cégbejegyzés 48 órán belül valamennyi tagállamban
- gyorsabb és digitális fizetésképtelenségi eljárások
- a munkavállalói részvényopciók harmonizált adóztatása
Társjogalkotóként a Tanács és a Parlament jelenleg vizsgálja a javaslatot.
További információk
Az uniós szabályok egyszerűsítése
A tőkepiaci unió dióhéjban
Versenyképességi iránytű
Legutóbbi frissítés: 2026. augusztus 4.